koszegis@freemail.hu




Kőszegi Lajos

ÉPÍTÉSZETI ÍRÁSOK



Válogatás Kőszegi Lajos írásaiból
:

A BÖLCSESSÉG TANÍTÓI
MESÉK
GYÉMÁNTFŰRÉSZ-SZÚTRA
MONDATHULLÁSBAN

SZÍNHÁZI LEVELEK
ÉPÍTÉSZETI ÍRÁSOK

MINIATURE EARTH

Megjelent kötetei:

Ne légy távol!   (1993)
Don't be far away! (2011, transleted by Beata Palasthy)

Gyémántfűrész-szútra
 (2000)
Daimond-saw sutra (2011, transleted by Beata Palasthy )

Misli na mene!
Palilogos
(Izbor, prevod i pogovor Sava Babic – Unus Mundus  2006/19-22, Nis) 


AMFIÓN

...a csend«ház mégis megvalósítható. Ramana Maharsi mondja erről: „A mauna [csend] a beszédet és a gondolkozást felülmúló állapot; a mauna mentális aktivitás nélküli meditáció. A meditáció az elme leigázása; a mélymeditáció örökkévaló beszéd. A csend örökbeszélő; ez a »nyelv« örökéltű áramlása. Ezt az áramlást szakítja meg a beszéd - mert a szavak e néma »nyelv« számára csak akadályt jelentenek. Az előadások képesek órákig lekötni a hallgatókat anélkül, hogy javítanának rajtuk. A csend egyfelől állandó, másfelől az egész emberiség üdvét szolgálja.” (2005)
(Lásd még: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2010/4. szám, Utóirat melléklet, ill.: Ponticulus Hungaricus, XVIII/12. szám, 2014. december)

NYITOTT TENYÉR

...a nyitott tenyér abszolút szellemi potencialitás – az isteni valóságot hordozó látható jel: a Szent Szellem erőinek-ajándékainak kérője és hordozója. A nyitott tenyér az áldás előtti pillanat kéztartása, amely arra vár, hogy teli legyen...” (1998)

A Szent György kápolna reszakralizálása

...Az egykori Szent György kápolna a magyar történelemnek az európai kereszténységhez való kitüntetett kapcsolódási pontja volt. Ez a kicsiny centrum az idők borzalmai során, mintegy ötszáz évvel ezelőtt, láthatatlanná vált. Ötven éve találtak rá ismét – a veszprémi várban – a Szent György kápolnára. Nem csupán a magyarság történetének egyik titkos gyöngyszemére bukkantak, hanem a keresztény identitást egykor megjelenítő kápolnájára. Ezer esztendeje annak, hogy Szent István király elhelyezte benne Szent György koponya-ereklyéjét. A koponya eltűnt, csak néhány kő maradt. (2005-2007)

 


Diákként vonzott a színház és az írás. Rendeztem és játszottam amatőr színházban, készítettem kézzel írt újságot, folyóiratot. Húszévesen elégettem minden versemet. Huszonöt évvel később naplóimat és minden írásomat. Közben – Várhegyi Miklóssal – Hamvas Béla és Szabó Lajos nyomdokaiba lépve kerestem valamit... Aztán Pákozdy László Márton és Kunszt György segített találni új kutatási koordinátákat. Az irodalmon, a színházon, az esszéken, a filozófián és a teológián át haladva jutottam el a szavakon túlra. Friedrich Nietzschével hosszasan álldogáltam a szavak lángoló  és leomló hídján. Végül konkrét spirituális gyakorlatokat Buddha tanításai és a vadzsrajána felhatalmazások adtak. Az elmúlt években  és most, Eckhart Tolle csendjévell, és a nincs-kettősség mestereitől: Ramana Maharshitól és Nisargadatta Maharajtól kapott iránytűvel kutatom önmagamban – a bennem minden feleslegest elégető – egyetlen hajnalt.

FŐOLDAL



koszegis@freemail.hu